Kereső Linkek Vendégkönyv Képtár

Rakodczay Pál
tanító-tanár, színházigazgató, színikritikus
Pest,1856.06.15. - Szentendre,1921.06.06.
(64 év 11 hónap)

Vissza a hírességekhez

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

Tanító-tanár, színházigazgató, színi- kritikus. Nem hajdúszoboszlói származású személy, csupán három évig tanított az itteni polgári iskolában. Különleges működési és érdeklődési területe folytán mégis érdemes életútjának legfontosabb állomásait felsorolni. Pesten született polgári családból 1856. június 15-én. Korán özvegységre jutott édesanyja nevelte. Gyermekkorában megismerte a zene, az irodalom a színészet érdekességeit. Elhatározta, hogy színész lesz. A gimnázium negyedik osztálya után abbahagyta tanulmányait, hogy nagy álmát megvalósítsa. Ehhez azonban pénzre volt szüksége. Könyvkereskedősegéd lett, és hét éven át gyűjtögette a pénzt a színészetre. Közben leérettségizett és katona is volt. Jelentkezett a Színi Tanodába, de nem vették fel.

 

1877-ben Kassán ismét könyv- kereskedő. A kassai lapokban kezdett színházi vonatkozású cikkeket írni. Barátai tanácsára előbb tanítói majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1883-ben megnősült, felesége Mihálka Rózsa tanítónő, aki jelentős irodalmi munkásságot folytatott. 1877-ben édesanyja meghalt, a családi vagyon fiára szállt, aki pénzhez jutván színtársulatot alapított. Rakodczay, mint színi igazgató a klasszikus darabokat erőltette. Járták az országot, de a komoly művek nem vonzották a közönséget. A családi vagyon elúszott, meghalt a felesége, a társulat feloszlott.

Ezután került 1904-ben Hajdúszoboszlóra, ahol a polgári iskolai tanár lett. Itt kitűnően működő önképzőkört szervezett, tankönyveket, útmutatókat, tanulmányokat írt. Elismert és megbecsült tanár lett. Három évig bírta elviselni az iskolai életet, a tanári munkát. 1907-ben másodjára megnősült, és Szentendrére felesége biztonságot ígérő otthonába távozott. Színházi álmai ide is elkísérték, sokat írt.

Legjelentősebb művei: Színpadi tanulmányok (1881), A színészet rendszere (1884), Jászai Mari mint Elektra (1891), A színészet a művészetek rendszerében (1896), Szigligeti Ede élete és költészete (1901), Katona József, Madách Imre élete és költészete (1901), Egressy Gábor élete és kora (1911). Művei a mai magyar színháztudománynak is alapját képezik.

Szentendrei otthonában Rakodczay Pált 1921 áprilisában meglátogatta Jászai Mari művésznő, akiről többször is írt. A színészet a színház szerelmese akkor már betegeskedve nagy nyomorban élt. Szentendrén 1921. június 6-án meghalt.

Forrás: Szülőföldünk-lakóhelyünk Hajdúszoboszló, Erdei Gyula (2001)

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

Vissza a hírességekhez

A lap tetejére