Csanády Sámuel és utódai
A Hajdúkerület főkapitánya volt. Ezt a tisztét 1711-1734-ig töltötte be. Bocskai István rokonsági körébe tartozott. Édesapja Csanády István, édesanyja Czeglédy Klára. Csanády Sámuelt az 1702. évi összeírás szoboszlói lakosként tünteti fel a IX. tizedben.
Főkapitányi tisztségét II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverését követő békekötés évében nyerte el. Hűségesküt tett III. Károly királynak. Ebben az időben Szoboszló város igen nehéz helyzetben volt. Az itt állomásozó vagy átvonuló csapatok felélték és pusztították a települést. Az udvar igyekezett a hajdú kiváltságokat csorbítani és a hajdúkat adófizetésre kötelezni. A főkapitánynak sokszor kellett a helytartótanácshoz, vagy Bécsbe a kancelláriához utazni a veszélyek elhárítása céljából. Csanády Sámuel megismerte a hivatalok működésének módját, sok személyes kapcsolatot teremtett. Tapasztalatait a hajdúvárosok számára hasznosította. Hajdúszoboszlón 1734-ben halt meg.
Halálát követően fiát, Csanády Sámuelt választották hajdúkerületi főkapitánynak. Tisztségét 1734-1777 között 43 éven át töltötte be. Főkapitánysága idejére esett az osztrák-porosz háború lefolyása. Mária Terézia királynő seregébe a Hajdúkerület 400 lovast adott. Ebből Szoboszló 100 főt állított ki Csanády Ferenc hadnagy parancsnoksága alatt. A főkapitány sokat viaskodott a bécsi udvarral a hajdú kiváltságok biztosítása érdekében. Ügyes diplomáciai lépésekkel, összeköttetésekkel eredményesen tudta védelmezni a Hajdúkerület jogait.
Amikor 74 éves korában elhunyt, az ő fia, ugyancsak Csanády Sámuel követte a főkapitányi székbe, (l777-1790-ig) így a nagyapa, fia, unoka összesen 79 éven át irányították a Hajdúkerületet. A harmadik Csanády legnagyobb érdeme és sikere a Hajdúkerület önállóságának megmentése 1788-ban. Négy fia közül három katona lett. László főhadnagyként a törökök elleni balkáni háborúban, Imre a franciák elleni harcok során elesett. József generálisi rangot ért el. Sándor a szoboszlói közélet jeles személye volt. Ő építette a ma is álló Csanády-házat.
A Csanádyak Hajdúszoboszló életében több mint 200 éven át jelentős szerepet töltöttek be.
Forrás: Szülőföldünk-lakóhelyünk Hajdúszoboszló, Erdei Gyula (2001)








