A Nap házai
A külvilág felé mutatott díszítmények fő helye az oromzat, aminek díszítése összefügg az építtető anyagi, társadalmi helyzetével. Leolvashatjuk róla gazdájának a faluban elfoglalt pozícióját, haladó vagy éppen konzervatív gondolkodásmódját. A korábbi sövényoromzatot általában deszkával cserélték fel és szerkesztették orommá. Elterjedése összefügg a fűrésztelepek számának növekedésével, ez könnyen hozzáférhetővé tette a fűrészelt fát, aminek feldolgozását a kézművesek, elsősorban az ácsok, könnyen elsajátították.
A legrégebbieket a nemes egyszerűség jellemzi. Ez a deszkák V alakú vagy függőleges összeállításában nyilvánul meg. Az oromcsúcs közelében elhelyezett kör, szív, kereszt, rombusz stb. alakú nyílás(ok) - a "léleknyílás" - a padlás megvilágítását és szellőzését szolgálja, és ez a fejlődés későbbi szakaszaiban is megmarad. Virágzásának mintegy száz éve alatt díszítése egy ideig egyre gazdagodott, majd a 20. század derekán újra leegyszerűsödött.
Formájukat illetően öt alaptípust lehet megkülönböztetni, amelyek részben táji elkülönülést is jelentenek. Nevezetes közöttük a napsugaras oromdísz Szegeden és környékén, bár a motívum nemcsak itt, hanem az északi hegyvidékig is elterjedt. Amíg az álló hézagos és átlós forma a fa természetes szerkezetéből adódik, addig a napsugaras már tudatos díszítő szándék eredménye. Gyakori a széldeszkák és lécek barokkos vonalú csipkézése, főként palóc néprajzi tájakon, de kedvelt motívum a szív, holdsarló, csillag és más formák is. Nemcsak a deszkaormokon, hanem az oromcsúcsokon is szerepelnek olyan szimbólumok, amelyek a ház gazdájának vallását tüntetik fel: kereszt, kehely stb.
A deszkaoromzatok gazdag és változatos ornamentikája alkalmat ad arra, hogy a díszítőelemeket szimbólumnak tekintve, azok jelentését, üzenetét keressük. A vallási szimbólumok jelentése kétségtelen, a kereszt, a kakas vagy a kehely közvetlenül utal a katolikus vagy a protestáns szellemiségre. A díszítésben megjelenő más elemek azonban az ősi pogány jelképvilágba is tartozhatnak. Az orom függőleges osztóléce úgy is felfogható, mint életfa, ami a házvégi ágasfa "leszármazottja", közel áll ehhez az eszmerendszerhez, s a motívum elterjedése a palóc Felföld és a Nagykunság felé mutat.
A nagy "világosító", a Nap mozgását, útját figyelték az emberek régtől fogva. Ez a ritmus határozta meg, irányította eleink életét (és irányítja életünket még ma is), törvényszerű tehát, hogy a Nap mozgásának jellegzetes pontjait (napkelte, nyugta és delelése, valamint a napéjegyenlőségek és napfordulók) bemérték és jelölték. A naptárakat a legegyszerűbb és a legpontosabb az égitestek járása, kelte-nyugta szerint összeállítani.
A Nap olyan fontos szerepet játszik az ember életében, hogy szinte valamennyi ősi kultúrában, így a magyarság ős-vallásában is kialakult a napkultusz. Kétségtelenül a naptisztelet nyomai maradtak fenn jónéhány népszokásunkban. Hogy a Napot élőként tiszteltük, mi sem mutatja jobban, mint tevékenységének elnevezései: a Nap reggel felkel, napközben jár, este lenyugszik (sőt Erdélyben a napnyugtát napszentületként emlegetik). A csúcsával felfelé álló sugaras háromszög (ez látható a napsugaras oromzatokon is) nemcsak a keresztény ikonográfiában, de a kereszténység előtti vallásokban is a hímnemű istenség kifejezője.
Természetes az is, hogy kialakultak olyan épületek, melyek alkalmasak voltak a Nap járásának megfigyelésére, bemérésére.
Országszerte, így városunkban is szép számmal találhatók napsugaras homlokzatú lakóházak. Ezek tájegységenként több-kevesebb eltérést mutatnak, de jellegükben azonosak: talpára állított egyenlőszárú háromszög tengelyében kör vagy félkör látható, amiből - a hagyományos napórák skálájának megfelelően - napsugarak indulnak a háromszög oldalai és csúcsai felé. Ezek ma már általában nem használhatók az idő mérésére (vagy mert hiányzik a napórákból ismert árnyékvető, vagy mert az épület nem megfelelően tájolt), mégis a kvarcóra, az atomóra korában is - igaz, már többnyire díszítőelemként - tovább élnek.
A hetvenes évek közepén szegedi gazdák még elmondták, hogy "istenszemes" házaik homlokzatán a napkelte, a delelés, a napnyugta, a háromszög alatti részen pedig az éjszaka látható.
Forrás: Hajdúszoboszló monográfiája, (1975)
Hírarchívum | Impresszum | Preambulum | Köszönet | RSS | Eseménynaptár