Erdős Kálmán
Szoboszló hetedik polgármestere
Abrudbánya,1888.03.06. - ?,?

Vissza a hírességekhez

Erdős Kálmán 1888. március 6-án Abrudbányán született, Gyulafehérváron érettségizett, jogi diplomát Kolozsvárott szerzett, itt kezdte közigazgatási pályáját is. Még az egyetemi évei idején (1907-1910) előbb Kolozsvár főjegyzője mellett dolgozik, majd a polgármester titkára lesz. Államtudományi doktori oklevelének megszerzése után Budapestre került, ahol a magyar királyi rendőrségnél kapott állást. Ezután pedig a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott 1914-ig. Az 1914-es általános tisztújítást követően Hajdúszoboszló rendezett tanácsú város tanácsnoka s egyik árvaszéki ülnöke lett. Ebben a minőségében dolgozott egészen 1919-ig. A háború alatt többször behívták katonának, több fronton harcolt az Osztrák-Magyar Monarchiáért.

1919. április 24-én a városháza előtti téren Szamuely Tibor a tanácshatalom népbiztosa felakasztatta dr. Fekete László polgármestert, Körner Béla bankigazgatót és Tokay József rendőrségi fogalmazót. A polgármester utódja dr. Erdős Kálmán tanácsnok, polgármester-helyettes, előbb megbízott, majd a képviselő-testület által megválasztott polgármester lett.

Dr. Erdős Kálmán még mint tanácsnok, polgármester-helyettes kiállt a város érdekei mellett, tárgyalt a városban tartózkodó vörös katonák parancsnokaival, majd a román megszállás után a román csapatok parancsnokaival. Dr. Fekete László kivégzésének napján, 1919. április 24-én este Szamuely vonatán dr. Csiha Márton főjegyzővel, Kerekes Béla aljegyzővel Szolnokra szállították, ahol ellenforradalmi szervezkedés vádjával rögtönítélő bíróság elé állították őket. A bíróság végül felmentette minden vád alól az elhurcolt hajdúszoboszlói vezetőket, s azok egy heti veszélyes utazás után tértek vissza Hajdúszoboszlóra.

A román csapatok kivonulása után a sajtó éles támadást intézett dr. Erdős Kálmán, Hajdúszoboszló város helyettes polgármestere ellen. Ebben élen járt a debreceni Hajdúsági Virradat című hetilap, mely többször románbarát magatartással, a város és a lakosság érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, egyéni haszonszerzéssel, katonaszökevénységgel vádolta.

A vádak hatására a helyettes polgármester a képviselő-testület beleegyezésével fegyelmi eljárást kért maga ellen a vármegyénél. A vizsgálatot dr. Nábráczky Béla vármegyei főjegyző folytatta le, 1921. június 7-én zárult és teljes egészében tisztázta dr. Erdős Kálmánt az ellene felhozott vádak és rosszindulatú rágalmak alól. Ezt követően 1922. április 6-án részleges tisztújító közgyűlésen dr. Erdős Kálmánt Hajdúszoboszló polgármesterévé választották.

Polgármesterré választása után nagy energiával veti magát a munkába. Nagyműveltségű, jól beszél románul, ez is szálka volt ellenfelei szemében. Polgármestersége első felében indul fejlődésnek a város. Ebben a sors is kezére játszott, 1925. október 26-án Pávai-Vajna Ferenc bányamérnök mélyfúrásai nyomán 73 fokos hévizet talált. Ezzel megnyílt az út a város gyorsütemű fejlődése, fürdővárossá válása előtt. Széles gyalogjárda készült a vasútállomástól a fürdőig. Közműtelep épült, ahol a földgázból elektromos áramot termeltek, ez egy csapásra korszerűsíti a város közvilágítását. Az új közműtelep ellátja elektromos árammal Hajdúszovát, Nádudvar, Kaba és Tetétlen településeket is. A piaci vásári bódék helyére korszerű vásárcsarnokot emelnek.

1926-ban 420.000.000 korona államsegéllyel felújíttatja a Kovács Gyula polgármester adományából és a dr. Czeglédy Mihály által építtetett tanyai iskolákat. 1927-ben elkészítteti Kovács Gyula síremlékét, akinek polgármesteri tevékenysége volt előtte a mérce. Ugyancsak 1927-ben az első világháborúban elesett 1.051 hajdúszoboszlói hősi halott emlékére emlékművet emeltet Somogyi Sándor, a kor kiváló szobrászművésze alkotásával, melynek avatásán részt vett Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Széles politikai kapcsolatokat ápol a kormánypárttal, gróf Bethlen István miniszterelnök többször járt (1922-ben és 1926-ban) a városban, ugyancsak vendége volt a városnak nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, de járt Szoboszlón ekkor Vass József és Mayer János miniszter is.

A fürdőfejlesztés ügyéhez kiváló segítséget nyújtott Barabás Samu kabai lelkész, Hajdúszoboszló országgyűlési képviselője, aki a miniszterelnök, gróf Bethlen István bizalmasa volt. A fejlesztéshez azonban pénz kellett, sok pénz, a város többször kényszerült kölcsön felvételére, ez bizony a város súlyos eladósodásához vezetett, sem előtte, sem utána nem terhelte ennyi adósság a város büdzséjét.

Az adósságot a fürdő erőn felüli fejlesztése eredményezte. 1926-ban a város és a pénzügyminisztérium között folyt a harc a gyógyvíz-kutak tulajdonjogáért, amit a város hosszas tárgyalások után megkapott. Több heti tárgyalás után, 1927 októberében megszületett a gyógyfürdő létesítésére és bérbeadására vonatkozó szerződés. A város részéről alakult fürdőbizottság elnöke dr. Erdős Kálmán polgármester lett, tagjai: dr. Dajka Ambrus tiszti főügyész, Bélteky Lajos ref. lelkész, Bor János igazgató, tanító, dr. Soós János orvos, Barbócz Zsigmond gyógyszerész, Borbély Gábor közbirtokossági elnök, Herczegh Bálint városi képviselő, Madarász József főszámvevő, Áron Lajos bankigazgató, Körner Géza ny. rendőrfőtanácsos, földbirtokos, dr. Békésy Jenő királyi közjegy­ző. A gyógyfürdőt egy újonnan alakuló rész­vénytársaság vette bérbe, melynek dr. Baltazár Dezső református püspök, dr. Radó Rezső és Serly Gusztáv a Debreceni Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke és vezérigazgatója voltak a tagjai. A bérleti szerződés értelmében 53 évig, 1980. december 31-ig a részvénytársaság keze­lésébe került volna a fürdő, meghatározott fej­lesztési feltételekkel. A szerződés hol a minisz­térium, hol a város, hol a bérbevevő részvény­társaság követelésére módosult. A fürdő rész­vénytársaság alakuló ülése végül 1928. január 29-én történt meg, a részvénytársaság elnöke dr. Baltazár Dezső lett, tagjai: dr. Rásó István ny. főispán, felsőházi tag, Barabás Samu or­szággyűlési képviselő, dr. Erdős Kálmán Haj­dúszoboszló polgármestere, dr. Dajka Ambrus, Bélteky Lajos, dr. Grósz József ügyvéd, Teleki Sándor földbirtokos Hajdúszoboszlóról, Sebes­tyén Lajos műszaki főtanácsos, Békés Lajos kamarai alelnök, Bodnár Péter igazgató, dr. Tyroler Oszkár ügyvéd Debrecenből.

A részvénytársaság vonakodott teljesíteni a szerződésben foglaltakat, a pénzügyminiszté­rium nem járult hozzá a bérbeadáshoz, így megindult a harc a fürdő visszavételéért. Dr. Erdős Kálmán azonban kitartott eredeti gondo­lata mellett, miszerint a fürdő a város házikezelésében nem tud hivatásának megfelel­ni, világfürdővé fejlődni. Ez a véleménye egy­re inkább elszigetelte őt a képviselő-testületen belül is.

A támadások újra megindulnak a polgár­mester ellen. Először sikerült elérni ellenfelei­nek, hogy állásából felfüggesszék, de Hadházy Zsigmond főispán állásába visszahelyeztette. Majd írásos feljelentést tettek ellene Budapes­ten a királyi koronaügyészségen Kovács Sán­dor névaláírással, és Debrecenben a királyi fő­ügyészségen. Azzal vádolták, hogy dr. Erdős Kálmán gyilkoltatta meg a kommunistákkal 1919. április 24-én dr. Fekete László polgár­mestert, Körner Béla bankigazgatót és Tokay József rendőrségi fogalmazót. Természetesen a bíróságok felmentették a polgármestert, aki maga is áldozata volt az 1919-es események­nek.

Dr. Erdős Kálmán polgármestersége egészé­re rávetült a gyanú árnyéka, s ez nem volt jó előjel az 1929. december végi polgármester-vá­lasztás előtt. Az új polgármester nagy szavazat­többséggel dr. Márton Gábor lett.

Forrás: Szókimondó, Vida Lajos (2011)

Vissza a hírességekhez

A lap tetejére