Tóth Lajos
kántortanító, ének-zene tanár, a hajdúszoboszlói ének-zenei élet megalapozója
Túrkeve,1872.11.06. - Soponya,1944.12.10.
(72 év 1 hónap)
Kántortanító, ének-zene tanár, a hajdúszoboszlói ének-zenei élet megalapozója.
Túrkevén született 1872. november 6-án. Édesapja Tóth Sándor, édesanyja Nemes Eszter, de nagybátyjánál, Nagy Balázs furtai tanítónál nevelkedett. Tanítói környezetből vezetett az útja Debrecenbe, ahol a Kollégium tanítóképző intézetében 1891-ben szerzett kántor-tanítói oklevelet. Még ez évben, mint helyettes "énekvezér", Hajdúszoboszlón kapott állást a református egyháznál. Már ekkor a polgári iskolában éneket tanított, magán zeneiskolát szervezett és a megalakuló városi dalárda karnagya lett. Szoboszlói kántor-tanító volt, amikor 1894-ben feleségül vette Bíró Erzsébetet, a derecskei református lelkész leányát. Házasságukat igen gazdag gyermekáldás kísérte. Több gyermeke a magyar szellemi-kulturális élet kiválósága lett.
A hatékony karnagyi munka tette lehetővé, hogy 1903-ban a dalegylet a Temesvári országos versenyen ezüstdíjat kapott. Itt szövődött a dalárda és gróf Zichy Géza zeneművész-költő közt az a kapcsolat, melynek eredménye lett 1904-ben Hajdúszoboszlón megrendezett fényes Zichy est. Tóth Lajos sokféle elfoglaltsága mellett önmaga képzését sem hanyagolta el. A Kolozsvári Zeneakadémián 1905-ben zenetanári oklevelet szerzett. Sikeres magánzeneoktatása tette lehetővé, hogy nagyobbrészt az itt végzett fiatalokra építve létrehozta a városi zenekart. Kimagasló énekkari, énektanítási munkássága alapozta meg a két világháború közt is jól szereplő városi dalárda és városi zenekar működését. Eredményes munkássága 191l-ben Hajdúszoboszlón véget ért. A pápai református gimnázium énektanárává választották meg. Gyermekei tanulásához itt nagyobb lehetőségek adódtak. Hajdúszoboszló városa és a református egyház szomorúan, de ugyanakkor előrehaladásán örülve, 20 éves hűséges és odaadó szolgálatát megköszönve búcsúzott jeles tanító-tanárától.
Tóth Lajos Pápán, ugyanolyan színes, eredményes munkálkodást folytatott, mint amelyet Szoboszlón abbahagyott, de magasabb fokon. A gimnáziumi ének-zene oktatás mellett a teológiai főiskolán egyházi énekeket tanított. Fél évszázados munkálkodás után 1937. szeptember 1-jén megérdemelt nyugalomba vonult.
A békés, nyugalmas időszak nem sokáig adatott meg számára. Kitört a II. világháború. Hazánk, és különösen a Dunántúl, 1944-ben súlyos harcok színhelye lett. Tóth Lajos ezekben az időkben Fejér megyében, Soponyán lányánál tartózkodott. Itt lelte halálát 1944. december 10-én lányával együtt.
Forrás: Szülőföldünk-lakóhelyünk Hajdúszoboszló, Erdei Gyula (2001)