† Szívos Géza
Szoboszló és Vidéke (1898.08.14.)
Nincs hát semmi maradandó a nap alatt.
Egy fényes ragyogó tehetség szállott el, egy munkás életpálya ért véget, egy buzgó köztisztviselő halt meg, aki évtizedeken keresztül teljes odaadássla szolgálta a közügyet, s a kinek hiányát még sokáig meg fogjuk érezni, mert csak most tudjuk meg, hogy ki volt nekünk, mi volt a városnak az elhunyt főjegyző: Szívos Géza.
Egyike volt ő azoknak, a kik minden munkásságukat a közjónak szentelték. Egyike volt azoknak a választottaknak, a kik közmegelégedésre s polgártársaik javára működtek a közpályán, s a kiknek a nevéhez és emlékéhez a legszebb elismerés: polgártársaiknak hálája és elismerése fűződik.
Szívos Géza emléke még sokáig élni fog közöttünk, mert munkássága, ragyogó tehetsége s vonzó egyéni tulajdonságai által maradandó emléket biztositott magának városunk történetében.
Vezéralak volt ő városunk életében ugy a közpályán, mint társadalmi téren. Évtizedeken keresztül központja, legoszloposabb tagja volt a városi közigazgatásnak, a ki sokoldalú tudásával és éles itélőképességével legott megvilágosított minden fennforgó kérdést.
Halála pótolhatatlan vezsteség a városra nézve, mert közigazgatásunknak egyik legmunkásabb és legtehetségesebb vezéralakja tünt le vele.
Emléke előtt tisztelettel hajlunk meg, s áldó szivvel kivánunk zavartalan pihenést nyugvó porainak.
Áldás emlékére.
Életrajzi adatok.
Szívos Géza a volt főjegyző 1849 febr. 17-én született H.-Szoboszlón. Atyja Szívos Mihály helybeli ref. lelkész volt. Felsőbb tanulmányait a debreczeni jogakadémián végezte, ahol 1872-ben az akkori tanulmány rendszer szerint államvizsgát tett. A következő évben, 1873-ban városi tanácsnokká választatott, amely tisztet 1874 végéig viselt, a mikor árvaszéki ülnökké lépett elő.
A tehetséges szorgalmas fiatal tisztviselő már akkor is igen népszerű volt, igen érthető tehát, hogy 1877-ben a városi főjegyzői állásra őt választotta meg a közönség.
Tury Albert halála után, 1894-ben, a polgármesteri állásra is kombinációba volt véve, de ő a jelölést nem fogadta el, hanem megmaradt a főjegyzői állásban haláláig.
Szívos Géza, mint ember közkedvelt, mint tisztviselő pedig - ugy szólván - nélkülözhetetlen volt. Különösen a régibb időkben ő vitte a városi közigazgatás minden terhét, ugy, hogy nála nélkül ügyet alig-alig intéztek el. Nem volt a közigazgatásnak egyetlne ágazata sem, amelyben ő igazi tekintély ne lett volna. Szava a közdolgokban mindig döntő befolyásu volt.
Szívos Géza egy egész tisztviselői gárdát nevelt fel, mert a mostani tisztviselők közül alig van olyan, aki ne az ő tanítványa lenne.
Társadalmi téren szellemessége, szívélyes, megnyerő modora s örökös víg kedélye tették közkedveltté. Ötletei és tréfái, amelyet bizalmasabb ismerőseivel szemben gyakran használt - még sokáig élénk emlékezetben maradnak.
Egyike volt ő azoknak a szerencséseknek, akiket mindenki szeret, becsül és tisztel.
Elvesztése váratlanul jött, s épen ezért mély megdöbbenést és részvétet keltett mindenfelé.
Betegségéről csak pár hónappal ezelőtt kezdett panaszkodni, de baját csak az utóbbi hetek alatt tartotta komolynak, a mit bizonyít az is, hogy gyógykezeltetésére csak ekkor kezdett gondot fordítani. Ha rosszabbul érzete magát, elhívta egyik másik jóbarátját vadászni, s állította, hogy az e féle kirándulások után sokkal jobban érzi magát.
A szó teljes értelmében imádta a természetet, melynek bájain ugy tudott merengeni és gyönyörködni mint senki más. Ilyenkor gyönyörűség volt hallgatni az »öreg Géza bácsit« amint magyarázgatja a »rét társadalmát« amelynek szerinte éppen olyan törvényei erkölcsei szokásai és alakjai vannak mint az emberi társadalomnak.
Valódi hivatott kultiválója volt a virágkertészetnek. Házi kertje mindig valóságos kis paradicsom volt, amelyben igen sokonknak volt alkalmunk gyönyörködhetni. Kedves virágaival mindig szivesen bibelődött, a legtöbb szabadidejét azoknak az ápolására fordította.
Pár hónappal ezelőtt betegeskedni kezdett, s kedélye is egészen elhagyta. Fekvő beteg három hétig volt, mignem folyó hó 6-án reggeli 5 órakor, a leggondosabb ápolás és orvosi gondozás daczára is mindnyájunk fájdalmára megszünt élni. Halálát hashártya gyuladás okozta.
A család gyászjelentésén kivül a városi tisztikar a következő gyászjelentést adta ki:
Hajdu-Szoboszló város tisztikara fájdalommal jelenti egyik nagyérdemű tagjának Szívos Géza főjegyzőnek a mai napon reggel 5 órakor életének 50-ik közszolgálatának 25-ik évében bekövetkezett csendes halálát.
Elköltözött tiszt-társunk hült tetemei folyó hó 10-én d.e. 10 órakor fognak a helyi sírkertben örök nyugalomra letétetni.
E végtisztesség tételre a bánatunkban osztozó közönséget tisztelettel meghívjuk.
H.-Szoboszló, 1898. augusztus 8-án.
H-Szoboszló r. t. város tisztikara.
Hírarchívum | Impresszum | Preambulum | Köszönet | RSS | Eseménynaptár