Az oldal teljes funkcionalitású működéséhez Javascript szükséges!

Kereső Linkek Vendégkönyv Képtár

Független Hajduság (1902.12.21-1944.06.25)
Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap

Vissza a könyvtárba

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

1901 és 1905 között a városban aranykorába lépett a Kossuth-kultusz. 1902-ben megalakult a Hajdúszoboszlói Függetlenségi Kör, a 48-as Kossuth-kör, valamint a Kossuth Lajos Asztaltársaság.

Ez év decemberében indult útjára a Független Hajduság, melynek szellemi és anyagi hátterét is a függetlenség és 48-as párt hajdúszoboszlói szervezete adta. Az új lap főszerkesztője Kovács Gyula országgyűlési képviselő, szerkesztője és kiadója Bor János tanító, tulajdonosa a párt helyi elnöke Ádám János lett. Bor János 40 éven át szolgálta a lapot, mint szerkesztő, mint kiadó, vagy mint tulajdonos. Neve épp úgy összeforrt a Független Hajdusággal, mint Fehér Gáboré a Szoboszló és Vidékével.

A Független Hajduság már az első alkalommal erőteljes, harcias ellenzéki hangon szólalt meg: "Üdvözlöm az új harczost, a mi hazafias küzdelmeink porondján! Felemelt sisakkal jön, tudjuk, mi a jelszava. Édes hazánkat jön védelmezni a Hajdúság földjén; édes hazánk függetlenségét, nemzetünk jogait, népünk jólétét! Feltámad benne annak a háromszáz vitéz hajdúnak a szelleme, a kik 1660-ban szembeszálltak Ahmed Szejdi pasa seregével és hősi halált leltek Szoboszló bástyáin!" - írta a lap első számában Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc a Függetlenségi Párt elnöke.

"Itt a szabad hajdúság földjén ringott bölcsőm - írta Kovács Gyula - , itt hagyta el ajkamat az első édes magyar szó, itt nyílt meg lelkem a világosságnak, itt jártam a tapasztalás iskoláját, ide köt minden örömöm, ide minden bánatom emlékem;innen hívtak el szolgálni a hazát; ide fogok megtérni egykor örök pihenésre; de míg ez eljő, ennek a népnek, melyet testvéremből szeretek, szolgálni, használni akarok."
Bor János nyilatkozata már tárgyszerű: "E lap a közönség érdekeinek védelmezése és kifejezésre juttatása czéljából létesült. Nem a közönség van tehát a lapért, hanem e lap van a közönségért. Ezt a mai időben sokszor elhanyagolt, megtévesztett elvet hangsúlyozom, mikor a nagyérdemű közönség szíves támogatását kérem."

A lap már a kezdetekben nagyobb formátummal, 12 oldalon, hetente egy alkalommal, vasárnap reggel jelent meg. Később nem maradt meg állandóan a 12 oldal, általában 8-10 oldalon jelent meg. Kiadó hivatala az úgynevezett Kremán-házban, a 64 szám alatt, az I. tizedben volt.

A Független Hajduság a politikai életet alakító lappá vált, míg a Szoboszló és Vidéke a társasági élet, a civil szféra lapja lett. A körülmények azonban a Független Hajdúságnak kedveztek, így a Szoboszló és Vidéke 1911-ben egyesült a Független Hajdúsággal, melyet fejlécében közölt

Az I. világháború végéig a Szoboszló és Vidékétől örökölt hagyományokból táplálkozott. Egy ideig megmaradtak színes tárcái, mozgósítani tudta a város értelmiségeinek egy részét a közélet számára. 1912-ben a lap a hajdú vármegyei, hajdúszoboszlói kerületi Függetlenségi, és 48-as Párt hivatalos közlönyeként jelent meg, dr. Justh János országgyűlési képviselő főszerkesztésében. Kiadója, szerkesztője és tulajdonosa Bor János maradt.

1915-ben az újság tulajdonosa és felelős szerkesztője dr. Nagy Béla lett. A háborús viszonyok tükröződnek a lap hasábjain, tartalmát a háborús hírek, és a belpolitika válsága határozza meg, általában 4, vagy 6 oldalon jelent meg.

Korabeli hirdetés

A háború végén, a két forradalom időszakában nem jelent meg folyamatosan, 1921-ben ismét Bor János szerkeszti, tulajdonosa Borbély Samu lett, egészen 1929-ig. 1929-től 1931-ig Bor János a lap tulajdonosa, majd 1931-től dr. Vitéz Simon Árpád. Simon 1939-ben közjegyző lett, a tulajdonjog ismét Bor Jánosra szállt. Halála, 1943 októbere után a felelős szerkesztő és kiadó egyszemélyben Kovács Kálmán lett. A lap 1944 nyarán megszűnt, utolsó számában még megemlékezett a kormányzó születésnapjáról.

A két világháború között a Független Hajduság elveszítette korábbi színeit, teljesen a politika és gazdaság szócsöve lett, az eredeti tárcák már rég a múlté lettek. Néha közölt egy-egy költeményt helyi szerzőktől, megjelentetett egy hírt a színház, a képzőművészet vagy az irodalom világából, de ezek már csak kivételek voltak. A vezércikk után kül- és belpolitikai hírek következtek, utána a város vezetőivel, intézményeivel, közéletével kapcsolatos hírek, általában az egyházi hírekkel kezdődően. A 4. oldalon tallózott az országos kulturális események között, vagy helyi szerzőktől - általában név nélkül - rövid prózai írásokat közölt.

A Független Hajduság a XX. század első felében Hajdúszoboszló és a hajdúvárosok legjelentősebb lapja, 1906-tól a Hajdúvármegyei, hajdúszoboszlói kerületi Függetlenségi, és 48-as Párt hivatalos közlönye, 1911-től a Hajdúmegyei, hajdúszoboszlói kerületi Függetlenségi, és 48-as Párt hivatalos közlönye. 1940-től politikai, közgazdasági és fürdőügyi lapként határozza meg magát.

A Független Hajduság 1944 június 25-i utolsó számának megjelenésével a polgári sajtó második korszaka is lezárult.

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

Vissza a könyvtárba

A lap tetejére