Szoboszló és Vidéke (1891.03.15.-1911.09.10.)
Gazdasági, Társadalmi és Szépirodalmi hetilap
A régi nagy hajdúvárosok társadalma, gazdasági és kulturális élete, szellemi fejlődése csak a XIX. század utolsó évtizedére érte el azt a szintet, hogy képes legyen önálló hetilapot fenntartani.
Hajdúszoboszlón ekkor jelent meg az első, hosszú ideig fennmaradni képes hetilap a Szoboszló és Vidéke. A lap felelős szerkesztője és tulajdonosa Szűcs Bálint volt az első két évben, tőle Fehér Gábor vette át az újságot. Kiadója Plón Gyula nyomdatulajdonos volt.
A Szoboszló és Vidéke mutatványszáma 1891. 03. 15-én jelent meg, melyben szerkesztőségi cikként közölték a lap célját:
"Igéretünkhöz képest lapunk mutatványszámát ezennel olvasóközönségünk elé bocsátjuk.
A mutatványszámnak czélja az volna, hogy az olvasóközönséget a lap czélja, iránya, terjedelme és rovatai felől tájékoztassa, s ha talán a szám nem felel meg teljesen mindazon igényeknek, melyeket az előfizetési felhívás folytán a közönség esetleg iránta táplált, annak oka egyrészt az, hogy egyszerre minden irányban kiterjeszkedhessünk, másrészt pedig az, hogy a fontosabb és olvasóközönséget inkább érdeklő dolgoknak előnyt adunk a kevésbbé fontosak felett. Mivel a mutatványszám megjelenése éppen összeesik a márczius 15-iki nemzeti ünneppel, szükségesnek tartottuk, hogy azon nap lefolyását a közönséggel részletesen megismertessük.
Azt hisszük, hogy ezzel a közönség iránti kötelességünket teljesítettük, s jövőben is kiváló gondot fogunk forditani, hogy különös figyelemre méltassuk azon dolgokat, a melyek az olvasóközönséget időről időre érdekelni fogják.
Nem tartjuk szükségesnek, programunkat ujolag ismételjük, csak annyit igérünk, és ezen igéretünk beváltásáról meg fog győződni a közönség, hogy szerény tehetségünktől kitelhetőleg oda fogunk törekedni, hogy olvasóközönségünk igényét lehetőleg kielégitsük.
Igyekezni fogunk, hogy lapunkat szellemi tekintetben tisztességes színvonalon tartsuk, s minden törekvésünk oda irányul, hogy városunk és vidéke szellemi munkásait lapunk számára megnyerjük. Természetesen kellő figyelemre fogjuk méltatni a kezdő tehetségeket, azokat buzditjuk, bátoritjuk, a nélkül azonban, hogy lapunkat az irodalmi fattyuhajtások melegágyává tennők, s ez által az általunk felállitott szinvonalat sülyedni engednők.
Nagyon sok tehetség veszett volna el és hevert volna parlagon, ha érvényesítéséhez a kellő tér és alkalom hiányzott volna.
E tekintetben tehát egyik feladatunk az leend, hogy a lappangó tehetségeket felfedezzük, munkára serkentsük, s szellemi tehetségeiket a közönség javára értékesitsük.
Összekötő kapocs fog lenni lapunk városunk és vidéke szellemi téren működő, - tehát termelő és olvasó, tehát fogyasztó közönsége között és egyrészt e minőségében van létezése indokolva. Mert a helybeli és vidéki szellemi munkások többszörös összeköttetésben levén a nagyközönséggel, ismerik annak szükségletei és óhajait s azok kielégítésére és teljesítésére törekesznek.
Nagyjából vázolva, ily czélok elérése után fogunk törekedni, de hogy fáradozásunkat siker koronázza, a nagyközönség szellemi, erkölcsi és anyagi támogatására van szükségünk, melyet ezennel ujjolag kikérünk és várunk."
A lap négy oldalon jelent meg, a kezdetekben szombatonként, majd még alapításának évében június 7-étől, vasárnaponként. Fő rovatai: vezércikk, hírek (közéleti, anyakönyvi, gazdasági, társasági), hirdetések. Minden számban fő helyet kaptak a város ügyei. A tárca mindig az első oldalon kezdődött csak kivételes esetekben szorult a második oldalra. A lap vonzó szerkesztése elárulja szerkesztője irodalmi-írói érdeklődését, jártasságát, tájékozottságát a kortárs irodalomban.
Fehér Gábor számos, a századfordulón ismert, ma már elfelejtett író, költő, művét közölte. Gáspár Imre (1854-1910), Vértesy Gyula (1867-1924), Vértesi Arnold (1834-1911), Reviczky Gyula (1855-1899), Lampérth Géza (1873-1934) verseit, Dóczy Jenő (1881-1937), Pósa Lajos (1850-1914) dalait, valamint Szép Ernő korai zsengéit.
A Szoboszló és Vidéke liberális szemléletfüggetlenségi és Kossuth párti volt. Ellenzéki beállítottságú, mint akkoriban a hajdúvárosok Böszörmény és Nánás hetilapjai. 
Orvosok, ügyvédek, jómódú családok tagjai, köztisztviselők írási folyamatosan jelentek meg a lap hasábjain. Fehér Gábor volt Hajdúszoboszló első modern, polgári újságírója, neki sikerült legjobban szellemi műhellyé tenni lapját.
1902 decemberében megindult a Független Hajduság, mely a politikai életet alakító lappá, míg a Szoboszló és Vidéke inkább a társasági élet, a civil szféra lapja lett. Az utolsó években Fehér Gábor már nemcsak szerkesztője és tulajdonosa volt a Szoboszló és Vidékének, hanem a kiadója is. A lap társadalmi háttere lassan eltűnt, 1911. szeptember 10-én jelent meg utoljára. A Szoboszló és Vidéke a két lap egyesülését egy rövid hírben jelentette be:
"A "Szoboszló és Vidéke" a mai napon a "Független Hajduság" czímű helyilappal egyesült s így többé megjelenni nem fog.
Az egyesülést az tette szükségessé, hogy városunk mai fejlettségi viszonyai mellett egy lap a közszükségletet teljesen kielégíti.
Előfizetőink és hirdetőink figyelmébe a következőket ajánljuk.
Akik a "Szoboszló és Vidéké"-re f. évi október 1-ig fizettek elő, azok szept. 17-én és 24-én a "Szoboszló és Vidéke" helyett a "Független Hajduság"-ot díjtalanul kapják. Díjtalanul azonban csak ez a két szám illeti az említett előfizetőket.
Azok akik a "Szoboszló és Vidéké"-ere hosszabb időre fizettek elő, és a "Független Hajduság"-nak is előfizetői 1911 október 1-től visszajáró előfizetéseiket haladéktalanul visszakapják. És pedig a vidéki előfizetők postán, a helybeliek pedig személyesen, az előfizetési nyugta visszaadása ellenében. Akik a "Független Hajduság"-nak nem előfizetői, azok a hátralevő időre előfizetéseik ellenében a "Független Hajduság"-ot kapják.
Hirdetési megbízásainkat a "Független Hajduság" zavartalanul s a megrendelésnek megfelelőleg fogja lebonyolítani.
Amikor lapunk előfizető és olvasóközönségének hosszu időn át tanusított szives támogatásáért köszönetet mondunk, ajánljuk laptársunkat a "Független Hajduság"-ot városunk és a vidék közönségének jóakaratu figyelmébe."
A Szoboszló és Vidéke megszűnésével befejeződött a hajdúszoboszlói sajtó történetének első szakasza, a legszínesebb, a legelevenebb, a legnépszerűbb sajtónak az a világa, amely soha többé nem jött vissza.
Hírarchívum | Impresszum | Preambulum | Köszönet | RSS | Eseménynaptár