Szoboszlói szőlőföldek nyilas osztása (1726)
Mi Kis András nemes Szoboszló hajdú városának hadnagya, mellettem levő tanácsosommal közönségesen, ugymint Csekei Mihály, Kis Mihály, Jámbor István hites nótárius, Pálfi János, Egyed Balázs, Császi Miklós, Fazekas András, Harangi János, Thuri István, Kis János, Tőkés Bálint, Egri Mihály, Vég András, Kovács István, Horog János, Kovács Mihály, Pap István, Czeglédi György és Czeglédi András uraimékkal együtt jelentjük, hogy sok ízben és sok rendben előhozódván, sok józan elgondolások és discursusok után a nemes ekkori tanácsban, hogy jó volna valamely szőlős kerteket építeni, ezen suppositumot tökélletességre akarván vinni, a nemes Városban kicsinnek s nagynak iteratis vicibus háromszor meghirdetett, hogy valakinek tetszik, menjen ki, és kevés salariumért szőlős kertet osztanak, mely dolgot meghirdettetvén és kiment a kinek tetszett, jóllehet nem olyan teljes számmal mint annak utánna, mikoron másodszor kimentenek, és a régi atyáinktúl szokott és practizáltatott rend szerént nyillal osztottanak kinek két nyilast, kinek egyet, kinek felet, és harmad részt is, a mennyit kivánt fizetéseután.
Ezen alkalmatosságot és hasznos indulatot szemlélvén a még hátramaradott község, sok szép beszélgetések és kivánások után feljül specificált nemzetes hadnagy Kis András uram és az specificált n. tanács ujjabban meghirdette, és az egész szoboszlói községet admoneáltatta illyen formán: a kinek szükséges, menjen ki a két folyás felé és ujjabb nyillal, mint annakelőtte szőlőnek való földet adnak kinek kinek ekkor az egész városban, mind a kinek tetszik, nagyobb részént városunknak népe kimenvén, minden controversia, zenebona nélkül, igaz nyillal, szép megegyezéssel szőlőnek való kerteket osztottanak, és a község avagy a város népe véle consensus lett, fogván épitéséhez. Tali tamen modalitate ex cautela: minden egy nyilasért adattattassék egy német forint et per consequens a ki több, vagy kevesebb, az egy német forinthoz szabattassék minden fogyatkozás nélkül, melly szőlős kerteket, a premittált summát letévén, mint saját örökségeket és mig Szoboszló várossában lakik, vagy maga vagy maradékja dézmát és semmi fizetést ne adjon tülle többet annál a kit most megád. Ha penig valaki ollyan ember, a ki azon szőlőskertek közzül birand valamely részt, elmegyen Szoboszlórul, tehát maga vagy maradékja a dézmával tartozik a városnak, annak törvénye szerént nonával s dézmával.
Másodszor: Ha penig elakarja adni valaki: semmi szin és praetextus alatt senkinek másnak ne adhass, hanem szoboszlai igaz lakosnak, ugy hogy ha hir nélkül eladná másnak, a pénze elvesszen és ingyen vétetődjék el tülle a város számára. És igy harmadszor: Ha valaki ezen akkori nemes tanács végzését valamely privatus ember, vagy szoboszlai tanácsbeli ember felbontaná és bontogatni akarná, tehát azon személy absque ullo juris processu száz forintokon convicáltassék statim et de facto disummenda.
Hozzá adván ezt negyedszer: Hogyha penig jövendőben Isten termését adja, ezen kertekben termett borokat szabad legyen minden módon itczével, akár kantával és akár miképpen is kiárulni és eladni a maga fundusán városunk szabadsága szerént. Mindezek szerént cum futura protestationis cautela ezen végezésünket beirattuk a végre, hogy mindenektül megtartassék sancte et inviolabiliter. Actum in generali congregatione inc. senatus Szoboszloiensis. die 15. Aprilis 1726.
(Hajdú-Szoboszló város jegyzőkönyvéből.)
Hírarchívum | Impresszum | Preambulum | Köszönet | RSS | Eseménynaptár