Bika vendéglő
Az 1870-es évekre a városnak múlhatatlanul szüksége lett egy olyan vendéglőszállóra, ahol hivatalos vendégeit, vagy a különböző ügyek intézésére a városba érkező küldötteket, tisztségviselőket megfelelő körülmények közt el lehetett szállásolni.
A vendéglátóhely 1871-ben készült el. Az egyemeletes épület a Kossuth utca sarkán, városi telken kapott helyet. Az országútra néző homlokzati része úgy lett felépítve, hogy az a városház felől kiinduló, és a Kossuth utcáig terjedő épületsorral egy vonalba kerüljön. Az épület előtt üresen maradó térséggel a piactér mintegy kétszeresére növekedett.
A vendéglő bejárata az épület közepén a térről nyílt, és lépcső vezetett az emeletre. A vendégszobák, és egy nagy tágas étterem itt kapott helyet. A földszinten szintén a térre néző üzlethelyiségek sorakoztak. A Kisbikának is mondott épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének is egyik központja lett. Az emeleti nagy étterem színházi, műkedvelő előadások tartására,
politikai jellegű összejövetelek céljára egyaránt használhatók volt.
Az 1930-as években a vendéglátás színhelye a fürdő környékére tevődött át. A Bika vendéglő emeleti részébe az állami adóhivatal költözött. 1950-től az adóhivatal helyén a honvéd kiegészítő parancsnokság működött. Ezt követően az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Változott a neve is. Volt Délibáb presszó, sokáig "Bástyának" nevezték, és nevezik még a mai napig is, bár 2005-ös felújítása óta "Nelson" névre hallgat. Az épület térre néző főhomlokzatát a földszinti és az emeleti ablakok két részre tagolják. Az alsó szinten téglalap alakú, míg a felsőn ívelt és párkányozott ablakok láthatók. Az emeleti ablakokat négy egyenes vonalú oszlop is elkülöníti egymástól 2 + 6 + 2 megosztással.
Forrás: Szülőföldünk-lakóhelyünk Hajdúszoboszló, Erdei Gyula (2001)