Hajdúszoboszlói gyógyszertárak története

Vissza az érdekességekhez

1831-ben, amikor Hajdúszoboszló város első gyógyszertára létesült, a történelmi Magyarországon még csak kb. 370 gyógyszertár működött. A XX. században a város általában kettő gyógyszertárral rendelkezett. 2006 végén már öt, jelenleg (2013) pedig hat magángyógy­szertára van.

Hajdú vármegye, az 1880-as évek adatai alapján a többi vármegyéhez képest egészségügyi személyzet szempontjából viszonylag jól állt. 1900-ban pl. a megyében 38 orvos működött, közülük 28 hatósági és 10 ma­gánorvosként. Később főként a magánorvosok száma növekedett és 1928-ban már 86 orvos dol­gozott a megyében. 1936-ban a IX. törvénycik­kely alapján, amely államosította a tisztiorvoso­kat, július 1-től magyar királyi tisztiorvos került Hajdú vármegye és Debrecen magyar királyi vá­ros közegészségügye élére.

Hajdúszoboszlón 1940-ben 2 hatósági és 13 magánorvos, továbbá 5 magán-szülésznő és 3 gyógyszerész működött. Ezzel az egészségügyi személyzettel a város tekintélyes helyet foglalt el a vármegyében: Hajdúböszörmény és Hajdúnánás után (Debrecent nem számítva) harmadik volt az egészségügyi ellátottságban.

Hajdú vármegye első gyógyszertára 1828-ban Hajdúböszörményben létesült, ezt követte máso­dikként 1831-ben Hajdúszoboszlón (Gondviselés­hez néven), majd 1882-ben Hajdúnánáson egy-egy új gyógyszertár. A második hajdúszoboszlói gyógyszertár 1888-ban a Justitia, a harmadik 1913-ban Bocskai néven létesült.

A gyógyszertárak a város belterületén működ­tek. A Gondviseléshez nevű patika 160 méterre volt a Justitia, és kb. 250-300 méterre a Bocskai gyógyszertártól. A periférián régen sem voltak patikák, illetve most sincsenek.

Gyógyszertár a Gondviseléshez

Alapítási éve 1831, helye az ún. Csorba-ház (ma Hősök tere 1.), jognyertese Barsch Dániel volt. Engedélyének száma: 30.846/1831., ideje decem­ber 9. Az 1950-es államosításig a következő átru­házásokra került sor: Barbarics János (1835), Beszédes János (1868), Trocsányi Imre (1876), Ale­xi Sándor (1891), Mészáros Zsigmond (1901), Benke László (1905), Barbócz Zsigmond (1907) és Wallon Lajos (1938).

Közülük talán leginkább Barbócz Zsigmondot ismerte a lakosság, hiszen a gyógyszertárat még az 50-es években is Barbócz-patika néven emle­gették. Barbócz Zsigmond 1871-ben született Komádiban (Hajdú-Bihar megye). Gyógyszerészi oklevele 1892-es keltezésű. Gyógyszertára jogo­sult volt gyakornok tartására. A patikát Barbócz Zsigmondtól még halála előtt, 1938-ban 72.000 pengőért Wallon Lajos vette meg.

Wallon Lajos 1901-ben született Szatmárné­metiben. Munkatársa volt Végh Irén, később Sóvágó Imréné, aki vele dolgozott az államosításig, majd ezt kö­vetően nyugdíjazásáig. A gyógyszertár 1944. október 8-tól 1947. január 1-ig zárva volt, ugyanis a visszavonulás idején Wallon Lajosnak el kellett hagynia Hajdúszoboszlót és a lakását; Wallon magával vitte családját is. A gyógyszertár a háború alatt teljesen tönkrement, az állványza­ton kívül alig maradt valami, sőt fűszerüzletet lé­tesítettek benne.

Miután Wallon Lajos visszatért, 1947-ben újra megnyitotta a patikát; edényzetét pótolva üzem­képessé tette (a gyógyszer- tár eredeti edényzetéből semmi sem maradt). A jelentős forgalmú patikát Sóvágó Imrénével együtt vitték tovább. Kisegítő munkatárs volt még Beke Gyuláné Muskó Viola és Mezei István, akik hetenként négy alkalommal besegítettek.

A gyógyszertárak 1950. június 28-án történt ál­lamosítása után senki sem maradhatott a saját pa­tikájában, így Wallon Lajost is áthelyezték egy másik gyógyszertárba, amelynek akkor Fäller Károly volt a vezetője. A patikák számot kaptak, így lett Fäller Károly a 16/54. számú (volt Gond­viseléshez) és Wallon Lajos a 16/55. számú (volt Justitia) gyógyszertár vezetője. Wallon ezt a gyógyszertárat 1957-ig vezette, majd saját kérésé­re Sopronba helyezték.

Wallon Lajos elköltözése után a 16/55. sz. gyógyszertár vezetője Takács Dénes lett, aki Balatonszemesről költözött Hajdúszoboszlóra (mert felesége hajdúszoboszlói volt).

Justitia gyógyszertár

Alapítási éve 1888., helye Vasút u. 3. (ma Rákóczi u.), jognyertese Malatinszky Kálmán, aki a gyógyszer­tárat "Reménységhez" néven vezette. A patika október 1-jén nyílt meg. Engedélyszáma: 50.416/1887. Későbbi jognyertesek: Grósz Nagy Ferenc (1907-1910), ill. dr. Nagy Béla és felesége Raskó Mária, akik bérbe adták Kurucz Tivadarnak (1915), mi­vel dr. Nagy Bélának Budapesten, a Szervita téren már volt egy gyógyszertára. Az 199.025/1913. (XII. 24.) sz. kormányrendelet alapján a gyógy­szertár jogosult volt gyakornok tartására. Dr. Nagy Béla 1922. július 18-án a patikát eladta Fäller Jánosnak és a gyógyszer­készlet mintegy 90%-át magával vitte budapesti patikájába.

Fäller János 1875-ben született Szilbáson. Ok­levelét Kolozsvárott 1901-ben szerezte. A gyógyszertárat Justitia néven üzemeltette, melynek vételára 2.500.000 korona volt. Fäller János 1928-ban kölcsönt vett fel a debreceni Alföldi Takarékpénztártól és megvásárolta a patika épületét is. A kölcsönt kamataival együtt 17 éven át fizette vissza, az utolsó részletet 1945. augusztus 7-én tör­lesztette. Ez idő alatt sohasem volt szabadságon, négy gyermeket nevelt.

1947 őszén két fia katona volt, s ekkor Fäller János már 72 éves. Nemcsak Hajdúszoboszlón, hanem az egész környéken egyedüli gyógysze­részként maradt a helyén, mert akkor Kabán, Nád­udvaron és még néhány községben nem volt gyógyszertár. Ez ember feletti helytállást igényelt tőle, amit a város akkori vezetése a 13.559/1947. sz. iratában e szavakkal köszönt meg: "Éjt nappal­lá téve számtalanszor és igen komoly mennyiségű gyógyszert és kötszert juttatott a Vörös Hadsereg­nek és a város szegény lakosainak. A demokrácia nevében nemcsak elismerés, hanem köszönet is jár ezért." Ezt az iratot a család Fäller János halála (1950. szeptember 23.) után beadta az akkori nyugdíjhivatalba felesége nyugdíjának intézése végett és a hivatal megállapított számára 150 Ft/hó nyugdíjat. 1947. január 22-én a patikát a népjóléti miniszter 174.531/1947. sz. átruházási engedélye alapján fia, Fäller Károly vehette át.

Fäller Károly 1921-ben született Seregélyesen; oklevele 1944-ben kelt Budapesten. A gyógyszer­tárat 1950. június 28-ig, az államosításig birtokol­ta. A lakosság ezt a gyógyszertárat még sokáig Fäller-patikának nevezte. Az államosítás után egy gyógyszerész sem maradhatott a sa­ját patikájában. Ennek megfelelően Fäller Károly és Wallon Lajos egymás patikájába került, így lett Fäller Károly a 16/54. sz. (addig Gondviseléshez) gyógyszertár vezetője.

Amikor Fäller Károly Budapestre költözött (később az OGYI egyik vezetője lett), helyére Winkler Sándor pozsonyújfalui gyógyszerész ke­rült, aki az államosításig a Bocskai-patika tulajdo­nosa volt. Fäller Károly elköltözése, ill. Fäller Já­nos özvegyének halála (1959. május 5.) után a család eladta a házat a Csizmadia és Cipész Kisipari Termelő­szövetkezetnek. Tették ezt azért, mert a Gyógyszertár Vállalat a tényleges érték el­fogadhatatlanul kis részét kívánta fizetni érte. Ezt követően is működött itt patika 16/55. számon, egészen 1963 decemberéig, de bérlemény lett; a bérleti díjat a Gyógyszertár Vállalat a Cipész KTSZ-nek fizette.

Bocskai gyógyszertár

Alapítási éve: 1913., helye: Nap u. 2., jognyer­tes Örvényi Ottó. Engedélyének száma: 138.543/1913. október 17., VII. c. BM.

Örvényi Ottó Losoncon született, oklevelét 1871-ben szerezte Budapesten. Későbbi jognyer­tes Ordó Leó, akinek oklevele 1898-ban kelt Bu­dapesten. Előbb gyakornokként működött, majd 1916-ban a 150.205/1915. VII. c. számú rendelet alapján Örvényi Ottótól a gyógyszertárat átruház­ták Ordó Leó részére. A következő jognyertes Za­la Emil lett (BM rendelet szám: 94.585/1917.). Zala Emil 1885. június 25-én született Nyíregyhá­zán. Budapesten kelt oklevelének dátuma: 1907. június 5. 1921. április 15-én Zala Emil a patikát bérbe adta Chomor Kálmánnak, akinek oklevele 1911-ben kelt Budapesten. Chomor Kálmán Gyöngyösön született és amikor Hajdúszoboszló­ra került, 36 éves volt, nős, római katolikus vallá­sú. Chomor Kálmán 1923 szeptemberében távo­zott Hajdú­szoboszló­ról, ettől kezdve ismét Zala Emil vezette a gyógyszertárat. 1948. április 27-én Zala Emil cserélt Winkler Sándor pozsony új falui gyógyszerésszel. (Ez a gyógyszertár a lakosság tudatában sokáig a Zala-patika volt.) Így lett Winkler Sándor a 3171/A (2-8) rendelet értelmé­ben a Bocskai gyógyszertár tulajdonosa.

Az államosítás után

1950-től a három gyógyszertár Hajdúszobosz­lón a Hajdú-Bihar megyei Gyógyszertári Központ felügyelete alatt működött: 16/53. számon a volt Bocskai (felelős vezető Juhai Imre), 16/54. szá­mon a volt Gondviseléshez (felelős vezető Winkler Sándor) és 16/55. számon a volt Justitia (felelős vezető Takács Dénes). Winkler Sándor utóda Ta­kács Dénes, majd később Mikó Balázs lett.

1960-61-ben a 16/54 sz. gyógyszertárat lebon­tották; helyette új épületet emeltek lakásokkal, üz­letekkel és patikával. E gyógyszertárat 1963. de­cember 1-jén nyitották meg a Hősök terén. Közben az építkezés ideje alatt két patika működött Haj­dúszoboszlón: a 16/53-as a Luther u. 1. szám és a 16/55-ös a Rákóczi u. 3. szám alatt. Amikor az új gyógyszertár 1963-ban megnyílt, a 16/55-ös gyógyszertárat bezárták és 1971-ig ismét csak két patika volt a városban.

1971. április 19-én teljesen új épületben egy teljesen új gyógyszertárat nyitottak, amely a 16/55. számot kapta. Nem sokáig működött egyszerre a három pati­ka, mert a 16/53-as patikát még 1971 nyarán be­zárták. Helyén új épületet húztak fel, de abba már nem terveztek gyógyszertárat.

1996-ban a magánosítás az előbbi két gyógy­szertárat érintette. A város mindkét patika épületét bérbe adta, amelyeket azóta a gyógyszerész-tulaj­donosok meg­vá­sá­rol­tak. Jelenleg (2013-ban) hat gyógyszertár működik: a Kígyó Gyógyszertár, a Fürdő Gyógyszertár, a Kamilla Gyógyszertár, a Gyógyforrás Gyógyszertár, az Arany Gyógyszertár és a Katalin Patika.

Forrás: Pankotai Gyuláné, Szókimondó (2008)

Vissza az érdekességekhez

A lap tetejére