Kovács Máté
tanár, könyvtáros, művelődéspolitikus
Hajdúszoboszló,1906.11.11. - Budapest,1972.08.29.
(65 év 9 hónap)

Vissza a hírességekhez

Hajdúszoboszlón született 1906. november 11-én, egy ötgyermekes parasztcsalád első gyermekeként. Édesapja Kovács Máté és édesanyja Korpás Lídia földműves munkával biztosított megélhetést a családban nevelődő két leány és három fiú gyermek számára. Édesapja az I. világháborúban - már 1914-ben - hősi halált halt.

A legidősebb fiú, Máté a helyi református elemi iskolában kezdte és a polgári fiúiskolában folytatta tanulmányait. Jó tanuló volt, ezért tanárai javaslatára a felsőbb osztályokat a debreceni Fazekas Mihály Főreáliskolában végezte, ott tett érettségi vizsgát 1925-ben. Ezt követően beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karán magyar-francia szakra. A Francia Tanszék professzora, Hankiss János nagyra értékelte kiváló tehetségét és szorgalmát, külföldi ösztöndíjra tett javaslatában úgy jellemezte, hogy "típusa a feltörekvő, őstehetséggel megáldott alföldi embernek,... Tudományos érdeklődését különösen a modern szépirodalom tanulmányozása köti le." Professzora ajánlására több alkalommal (1927-28-ban, 1929-30-ban) részesült franciaországi ösztöndíjban. Végzős egyetemistaként a Debreceni Egyetemi Könyvtárban gyakornokoskodott s bekapcsolódott a Nyári Egyetem munkájába is, amely jó lehetőséget adott számára a kapcsolatteremtésre és szervezőkészsége kibontakoztatására.

Tanári oklevele megszerzése után, 1931 szeptemberétől a nyíregyházi Evangélikus Reálgimnázium, majd 1934 szeptemberétől egy fél évig a Városi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanáraként nem csak a diákjait tanította, hanem bekapcsolódott a város szellemi életébe is. A Bessenyei Körben több irodalmi és művelődéstörténeti előadást tartott. Részt vállalt a tehetséggondozásban is.

Debrecentől sem szakadt el, továbbra is részt vett a Nyári Egyetem munkájában, mint az intézmény szervező titkára, tagja maradt a Csokonai Körnek és az Ady Társaságnak, rendszeresen publikált a Debreceni Szemlében és doktori disszertációját írta.

1935 februárjától a debreceni Fazekas Mihály Főreáliskola tanára lett, majd 1938-tól az Egyetem Tanárképző Intézetének Gyakorló Gimnáziumában tanított, közben nyelvi lektorként és tanársegédként a Francia Intézetben is dolgozott. Az 1930-as évek második felére polgári értelemben vett egzisztenciát tudott teremteni, családot alapított. Felesége Török Ilona, gyermekeik Ágnes, Ilona és Máté.

Tanári és tudományos munkájának elismeréseként 1943-ban a debreceni Tankerületi Főigazgatóságnál kapott kinevezést, majd néhány hónap múlva az Országos Köznevelési Tanács munkatársa lett Budapesten.

Kovács Máté, aki népi származásából és plebejus meggyőződéséből következően korábban elsősorban népművelési, pedagógiai vonatkozásban foglalkozott a magyar parasztság problémáival, 1944 után, mint a Nemzeti Parasztpárt tagja és országgyűlési képviselője aktív politikusként kapcsolódott be a közéletbe. A Keresztury Dezső által vezetett Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pedagógiai, illetve elnöki főosztályát vezette, majd a minisztérium államtitkáraként a művelődéspolitika és köznevelés újjászervezésén dolgozott. Munkájának köszönhető a nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése, a dolgozók iskoláinak megszervezése, az iskolán kívüli népművelés intézményrendszerének megalapozása és a korszerű vidéki közművelődési könyvtárhálózat kiépítésének kezdeményezése.

A politikai szereplést 1948-ban befejezte. Ezt követően a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója (1949-56), és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának egyik vezetője lett (1952-53). Igazgatósága idején, 1952-től törvényerejű rendelet értelmében a Debreceni Egyetemi Könyvtár teljes körű köteles példány gyűjtőhellyé, lényegében nemzeti könyvtári rangú intézménnyé emelkedett. Vezetésével és közreműködésével született meg az 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet a könyvtárügy szabályozásáról, mely a hazai könyvtári fejlődés egyik alapdokumentuma. Hét esztendő alatt a könyvtárban dolgozók száma megduplázódott, a könyvállomány háromszorosára nőtt, elérte a milliós nagyságrendet. 1956-ra a korábbi évekhez képest megsokszorozódott a beiratkozott olvasók száma és az általuk használt művek volumene.

Kovács Máté a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatójaként vált a hazai könyvtárügy vezéregyéniségévé. Tagja volt az Országos Könyvtári Tanácsnak, majd ő töltötte be az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöki tisztét, debreceni igazgatósága alatt évekig irányította az MTA Könyvtárának munkáját is. Irodalomtörténészi ambícióit feladva a hazai könyvtárügy elméleti és szervezési kérdéseivel foglalkozott, utóbb kandidátusi értekezését is a magyar könyv- és kultúra kérdéseiről írta. Ő kapott megbízást a tervezett Magyar Enciklopédia szerkesztésére (1954-1957). Mint vérbeli pedagógus lelkén viselte a magyar könyvtáros utánpótlás képzésének ügyét.

1956-ban meghívást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetésére, ahol másfél évtizeden át irányította az egyetemi szintű könyvtáros képzést és tanította a jövendő könyvtárosok százait. Professzorsága idején fokozatosan újjászervezte, átalakította a képzés tananyagát, tantervét, az oktatás metodikáját, nagyobb hangsúlyt fektetett a képzés gyakorlati jellegére, a korszerű szakirodalmi tájékoztatás igényeinek megfelelő módszerek bevezetésére. Tanítványai, munkatársai előtt gyakran hangoztatta a nyelvtanulás fontosságát. A Tanszék oktatóit ösztönözte és segítette tudományos munkájukban. A hallgatókkal szemben magas igényeket támasztott, de ugyanakkor gondoskodott arról, hogy az ismeretek megszerzéséhez minden támogatást megkapjanak.

Munkássága elismeréseként megkapta a Békéért, a Magyar Köztársasági Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét, a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Felszabadulási Érem kitüntetéseket. Szülővárosától, itt élő családjától sohasem szakadt el. Ő segítette elő a gimnázium létesítését és a művelődési ház felépítését.

Alkotóereje teljében, 1972 augusztus 29-én a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége budapesti ülése idején ragadta el a halál. Nem csak tanítványai, hanem a magyar könyvtáros szakma egésze pótolhatatlan veszteségként élte meg távozását.

Születése 75. évfordulóján városunk idézte elsőnek emlékét, amikor 1981. június 8-án könyvtárunk felvette nevét. Emléket állít még személyének a Kovács Máté utca és a Kovács Máté Díj Hajdúszoboszló Város közszolgálatáért. 1982-ben tisztelői, tanítványai és a magyar könyvtárügy irányítói tudományos ülést tartottak emlékezetére, az ott elhangzott előadásokat "Kovács Máté Emlékkönyv" címen 1983-ban adta közre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A kiadvány tartalmazza Kovács Máté tudományos, szakirodalmi munkásságának bibliográfiáját, több mint 300 cikkének, tanulmányának címadatait.

1996-ban a KLTE Könyvtár-informatikai Tanszéke és az Egyetemi Könyvtár közös rendezésében került sor újabb emlékezésre. A könyvtárszakos hallgatók Kovács Máté Köre ez alkalommal avatta tiszteletbeli tagjává Dr. Kovács Ilonát, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjét, aki akkor jelentette be a Kovács Máté Alapítvány létrehozását, melyet 2001. február 12-én alapítottak meg Budapesten. Ebben az évben alakult meg Hajdúszoboszlón a Kovács Máté Városi Könyvtárért Alapítvány.

2006. november 10-11. között rendezték meg, születésének századik évfordulója alkalmából, azt a konferenciát, melynek másnapján emléktáblát avattak Kovács Máté, a tudós tanár, könyvtárigazgató és művelődéspolitikus emlékére, a Róla elnevezett hajdúszoboszlói művelődési központ és könyvtár falán.

Vissza a hírességekhez

A lap tetejére