Kereső Linkek Vendégkönyv Képtár

Závory Sándor
orvos
Nagykeszi,1842.07.09. - Budapest,1921.
(79 év)

Vissza a hírességekhez

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

Závory SándorZávory Sándor 1842-ben született a Komárom megyei Nagykesziben (ma Szlovákia), s 1921-ben halt meg Budapesten. A pápai kollégiumban volt diák, ahol életre szóló barátságot kötött Eötvös Károllyal, a későbbi íróval. Orvosi diplomáját a pesti egyetemen szerezte 1867-ben. Gyakorló orvos volt Hajdúszoboszlón, majd Kecskeméten. 1867-ben a híres Balassa ajánlatára egy magyar főúr - gróf Lónyay Menyhért - beteg fia mellé került Meránba, akivel beutazta Tirolt, Svájcot, Francia- és Olaszországot. Meránban Petőfi Sándor fiát, Zoltánt is kezelte.

Petőfi Zoltán

Szoboszlóról nősült: Szívos Arankát vette el feleségül, aki Szívos Béla szakíró, valamint Szívos Géza főjegyző testvére volt. Nyarait sok éven át Gleichenbergben töltötte mint fürdőorvos. Itt került bizalmas és baráti viszonyba Mikszáth Kálmánnal. Mikszáth gégebajának orvoslására keresi fel 1889 és 1899 között a stájer fürdőhelyet. Kezelésére Navratil professzor és Eötvös Károly javaslatára választja Závory Sándort.

gróf Lónyay Menyhért

A beteg Mikszáth és az orvos kölcsönös rokonszenvét az író és a tollforgató anekdotázó egymás iránti vonzalma mélyítette barátsággá. Mikszáth kedvelte a derűs hangulatú, adomázó, írogató, világlátott orvost, aki 1872-ben Sigmund bécsi tanár megbízásából az éghajlatot tanulmányozta Korzikán és 1890-ben Zichy Gézát kísérte el oroszországi hangversenykörútjára. Závory Emlékeim című könyvében (1914), Mikszáth Gleichenbergben című fejezetében írta a következőket:

"De volt az ő gyógyulásának egy nagy akadálya, amit el kellett hárítanunk. Sok ismerősre talált Gleichenbergben, akik szerették volna élő szavát is hallani, vajon a beszéde is oly édesen folyik ajkáról, mint tollából az írott sorok. El kellett őt szigetelnem s hallgatásra bírnom.
- Jól tudom - mondván százszor érdekesebb dolgokat mondhatnál, mint amit tőlem hallasz, de a te gégédnek pihenni kell, anélkül nem lehet gyógyulásod. Azért engedd meg, hogy én beszéljek.
... legfőbb törekvésem Mikszáth gyógyításánál odairányult, hogy őt derült hangulatban tartsam. És a derült hangulat és hallgatás Mikszáth gyógyításánál - mint segítő eszköz - kitűnően bevált.
Feledhetetlenek előttem azok az órák, amiket az ő és családja körében töltöttem. De azok lettek őneki is. Kezdte megkedvelni előadásaimat. Utóbb úgy rám kapott, hogy este is bejárt hozzám vacsora után vagy odahozatta vacsoráját a szobámba. Vele jöttek neje és két kisfia is. Lefeküdt a dívánra. - No, doktor, beszélj!
A kis gyerekek is feszült figyelemmel hallgattak s mulattak. A négy éves kis Berci el is nevezett mesecsászárnak. E címre büszkébb voltam, mint doktori címemre. Hízelgett hiúságomnak, hogy beszédemmel Mikszáthtot mulattatni tudom.
Sohasem múlik el emlékezetemből, mennyire nevetett, a könnyei mint csordultak ki a szeméből, midőn egyik este szoboszlói praxisomat elbeszéltem.
- Ejnye, az árgyélusát! A vén Jókaitól sohase hallottam ilyen jót. Megengeded, hogy ezt leírjam?
- Tessék. Le is írta, s egyik Almanachban a 90-es években ki is adta e cím alatt: Aesculap az Alföldön."

Mikszáth Nagy Miklós főszerkesztőnek is eldicsekedett, milyen jól telt az ideje Gleichenbergben, aki aztán rábeszélte Závory Sándort, hogy írjon a Vasárnapi Újságba. "Az unszolására írogattam a Győri Mikét, Tüskei uramat, a tudákos borbélyt stb., s mindazt, ami tőlem megjelent, s amikkel előbb Mikszáthtot mulattattam." Később történeteit kiadta Emlékezzünk régiekről címmel (Gyoma, 1904). A Vasárnapi Újságon kívül írt a Képes Világba, a Komáromi Lapokba, a Komáromi Újságba. 1882-ben orvosi könyvet is kiadott Gleichenberg klímája, gyógyvizei és gyógycélra szolgáló berendezései címmel.

Különösen jó érzéke volt az anekdotikus figurák jellemzéséhez. Történeteiben Mikszáth is talált felhasználható motívumokat. Többek közt Závorytól kapott indítást a Szent Péter esernyője regényben szereplő Szliminszky házaspár megformálásához, valamint a témát, hogy Katánghy Menyhért életében a 100 Napóleon-arany játssza a sorsdöntő fordulatot. Tóth Béla, a magyar anekdotakincs összegyűjtője is szívesen hallgatta Závory történeteit, s többet fel is jegyzett. Érdemes még megemlíteni, hogy Závory Sándor ismertette össze Mikszáth Kálmánt Hőgyes Endrével.

Négy gyermekük született: Béla, Leóna (1879-1970), Aranka (1885) és Margit. Aranka is foglalkozott írással, apja és nagybátyja, Szívos Béla hagyományait követve és inspirálásukra. 1885-ben Hajdúszoboszlón született, iskoláit Szoboszlón, Kecskeméten, majd Budapesten végezte. Első novellái tanárnövendék korában jelentek meg, a Szövétnek című hetilapban. Tanár lett, írásai újságokban, folyóiratokban jelentek meg. A debreceni köztemetőben nyugszik.

Závory Béla szoboszlói városi mérnök lett, 1905-ben eljegyezte Hetey Margitot, Hetey Ignácz hajdúszoboszlói tiszti ügyész leányát.

Forrás: Szókimondó, Tasi Miklós (2000)

Megosztom Facebook-on  Megosztom Twitter-en  Megosztom Startlapon  Megosztom URLguru-n  Megosztom Delicious-on  Megosztom Tumblr-en  Megosztom CitroMail-lel!  
Ajánlom egy ismerősömnek

Vissza a hírességekhez

A lap tetejére